Hogyan lehet keresni a nyilvános ügynökaktákban?

Mielőtt keresni kezdesz

Egy névre sok találat lehet, ezért előre gyűjtsd össze azokat az adatokat, amelyek alapján a keresett személy egyértelműen azonosítható. Ugyanezeket az adatokat kéri az ÁBTL akkor is, ha valaki a teljes iratanyagot igényli[3]:

• teljes név, a születési név és a korábbi nevek is (házasság előtti név, névváltoztatás előtti név);
• születési hely és idő;
• anyja neve, ez a legjobb azonosító közös nevek esetén;
• ha ismert: korábbi lakóhelyek, munkahelyek, iskolák. Ezek a találatok értelmezésében segítenek.

A keresés lépései

Az alábbi lépések az ÁBTL által bejelentett funkciókon alapulnak[1]. A felület részleteit a november 4-i indulás után ellenőrizzük.

1. Nyisd meg a nyitottaktak.hu-t. A keresés regisztráció és Ügyfélkapu nélkül működik[1].
2. Kezdd a névvel, és szűkíts. A bejelentés szerint név, születési év és hely, anyja neve, fedőnév, irattípus, nyitószám és B-dosszié-szám alapján lehet keresni[1]. Más beszámolók rövidebb mezőlistát említenek[4], ezért a felület eltérhet ettől.
3. Próbálj ki névváltozatokat. Az évtizedekkel ezelőtt kézzel vagy írógéppel kitöltött nyilvántartásokban előfordulhat eltérő írásmód, ékezethiány vagy elírás. Érdemes a születési és a házassági nevet is kipróbálni.
4. Vedd figyelembe az üres mezőket. Nem minden személynél van kitöltve minden adat[1]. Ha túl sok mezőt töltesz ki, kieshet a keresett személy is. Kezdd kevés adattal, és csak utána szűkíts.
5. Nyisd meg a találatot. A találat PDF-ként jelenik meg: karton, naplóbejegyzés vagy szalagadat[1].

Ugyanaz a személy? Az azonosítás szabályai

A névegyezés nem azonosítás. Mielőtt bármit egy konkrét emberhez kötsz, legalább a születési adatokat és az anyja nevét hasonlítsd össze. Ha ezek hiányoznak vagy eltérnek, a találat csak névrokon is lehet. Ilyenkor ne vonj le következtetést.

Hogyan olvasd a találatot?

A három közzétett irattípus mást és mást mutat:

6-os karton

Nyilvántartó karton a hálózati személyekről. Azt rögzíti, hogy az állambiztonság valakit nyilvántartásba vett, de azt nem, hogy jelentett-e, mit és kiről. Mezőnként, interaktívan magyarázzuk a 6-os karton oldalon.

B-napló

A beszervezések iktatókönyve. A „Megsemmisítve” bélyegző az ÁBTL szerint nem mindig jelenti, hogy az irat valóban megsemmisült[1].

Mágnesszalag-adat

Táblázatos adatsor a számítógépes nyilvántartásból, fénykép és iratmásolat nélkül[1].

Az ÁBTL figyelmeztetése szerint a nyilvántartásba vétel „még nem jelenti, hogy tényleg dolgozott is számukra”[5]. A kartonon szereplő ismeretlen rövidítésekhez és fogalmakhoz a fogalomtár ad segítséget.

Ha nincs találat

Ez nem bizonyítja, hogy valaki soha nem állt kapcsolatban az állambiztonsággal. Iratokat 1956-ban és 1989-ben, valamint a kettő között is rendszeresen megsemmisítettek[5]. A sajtóban közölt információk szerint a nyilvántartás hiányos: a szalagokról töröltek, kartonok hiányoznak, a naplók töredékesek[6]. Ráadásul a beszervezési dossziék csak később kerülnek fel. Az ÁBTL azt tanácsolja, hogy aki a levéltárnál sem kap találatot, két-három év múlva adja be újra a kérelmét, mert az állomány bővül[3].

Ha a rokonod neve szerepel

A levéltár munkatársai szerint szinte mindenki talál majd ismerőst a közzétett adatok között[2]. Egy találat feldolgozásához három dolog segít:

• Ne a karton alapján ítélkezz. A karton nem mutatja meg a beszervezés körülményeit, a nyomást vagy a zsarolást, sem azt, hogy az illető dolgozott-e. Ehhez a teljes iratanyag és szakszerű értelmezés kell.
• Kérd ki a teljes iratanyagot. A közzététel után a rokonok is kikérhetik a teljes anyagot az ÁBTL-től[1] (lásd lent).
• Élj a helyesbítés lehetőségével. Az érintett, és a beszámolók szerint a hozzátartozó is, helyesbítést és saját nyilatkozatot fűzhet az irathoz[2][1].

A teljes irat kikérése az ÁBTL-től

A nyilvános kereső csak a nyilvántartások egy részét mutatja. A teljes iratanyagot kérelemmel lehet megismerni. Az ÁBTL jelenleg közzétett tájékoztatói szerint[3][7]:

• Ki kérheti? Az érintett, vagyis a megfigyelt személy. Elhunyt érintett esetén a hozzátartozók, élő érintett iratait pedig csak az ő írásbeli hozzájárulásával lehet megismerni. Kérhetik a kutatók, és az egykori hálózati személyek is a rájuk vonatkozó adatokat.
• Hogyan? Az ÁBTL formanyomtatványán, ügyfélkapus online űrlapon vagy saját megfogalmazású levélben. A kérelem benyújtható személyesen, postán vagy e-mailben.
• Mi kell hozzá? Név, születési hely és idő, anyja neve. Hozzátartozónál a rokonság igazolása és a halotti anyakönyvi kivonat is.
• Mennyibe kerül? Az ÁBTL tájékoztatója szerint állampolgári kérelemnél az érintettre vonatkozó iratok másolata díjmentes. Más esetekben a GYIK oldalanként díjat sorol fel.

Fontos: ezek a tájékoztatók még a 2003. évi III. törvény szerinti rendet írják le. A 2026. évi LI. törvény november 4-től a beszámolók szerint bővíti a hozzátartozók körét[2]. A kérelmezés pontos szabályait az új törvény hatálybalépése után frissítjük.

Felelősen a találatokkal

Az, hogy egy név nyilvános adatbázisban szerepel, nem jelenti, hogy a következtetéseinket szabadon terjeszthetjük. Egy adatvédelmi szakblog emlékeztet rá, hogy „az adatvédelmi szabályok élő személyekre vonatkoznak”, és hogy egy nyilvánosságra hozatal nem vonható vissza[8]. Egy félreolvasott karton alapján könnyű valakit igazságtalanul megbélyegezni. Mielőtt egy élő személyről talált adatot nyilvánosan megosztasz, gondold végig a következményeket, és ha kell, kérj jogi tanácsot. Az AKTUM ezért nem közöl névoldalakat, és nem épít személyi profilokat.

Gyakori kérdések