B-napló

Más néven, írásmódban: beszervezési napló · hálózati napló

Mi a B-napló?

A hálózati nyilvántartás része volt egy napló, amelybe a beszervezéseket sorszám szerint bejegyezték. Az 1972-es nyilvántartási szabályzat ezt egyszerűen „napló”-nak nevezi, amely „a hálózati személyek adat és szám szerinti nyilvántartásához” szolgál. Ugyanebbe a naplóba jegyezték be a hálózati személy egyik operatív szervtől a másikhoz történő átadását is[1]. A „B-napló” elnevezést a levéltár és a 2026-os közzététel használja.

Az ÁBTL bemutatása szerint a B-napló a beszervezett nevét, a dossziészámot és a dosszié sorsát rögzíti[2].

Mely évekből maradt fenn?

Tény Az ÁBTL főigazgatója szerint „a B-naplóknak jelenleg csak az 1957–1962 közötti évfolyamai vannak a levéltárban”[3]. A naplók ráadásul csak töredékesen maradtak fenn[4].

Ebből két fontos következmény adódik. Egy 1962 utáni beszervezésről a november 4-én közzétett naplókból nem lehet adatot találni. Egy 1957–1962 közötti beszervezésnél pedig a hiányzó bejegyzés sem bizonyít semmit.

A „Megsemmisítve” bélyegző

Irat állítja A naplókban sok bejegyzésnél „Megsemmisítve” bélyegző látható. Az ÁBTL főigazgatója szerint azonban ez nem minden esetben fedi a valóságot: a megsemmisítettnek jelölt dossziék egy része mégis fennmaradt[2]. A bélyegző tehát azt mutatja, mit rögzített a nyilvántartás, nem feltétlenül azt, mi történt valójában az irattal.

B-napló és M-napló

A munkadossziékat (M-dossziék) külön naplókban tartották nyilván. Szőnyei Tamás szerint a levéltár nyolc M-naplójába 1957 és 1989 között 42 333 dossziét vezettek be[5]. A két naplótípus különböző iratokra vonatkozik. A különbségről lásd a B-dosszié szócikket.

Hogyan olvasd a naplóbejegyzést?

Értelmezés A naplóbejegyzés nyilvántartási adat: azt rögzíti, hogy egy adott számon dossziét nyitottak egy személyről. Nem mondja meg, miért szervezték be az illetőt, dolgozott-e, és mit jelentett. Ezekhez a dossziék és a jelentések kellenek, amelyek közül sok nem maradt fenn.