Hálózati személy

Más néven, írásmódban: hálózat · tmt · tmb · ügynök · informátor

Meghatározás

A belügyi szóhasználatban a „hálózat” az állambiztonsági szervek titkos segítőtársainak összessége. Ezt a meghatározást a BM 1980-ban kiadott Állambiztonsági értelmező kéziszótára rögzítette[1]. A hálózati személy ennek a hálózatnak a nyilvántartott tagja.

Fontos különbséget tenni a korabeli és a mai fogalom között. Az ÁBTL tájékoztatója szerint a jogi értelemben vett hálózati személy az, aki fedőnéven jelentést adott, beszervezési jellegű nyilatkozatot írt alá, vagy ilyen tevékenységért valamilyen előnyben részesült[2]. A korabeli nyilvántartás ennél tágabb kört is tartalmazhat.

A kategóriák változása

Tény A hálózati személyek elnevezése és csoportosítása a szabályozással együtt változott:

Az 1972 utáni kategóriák

• Titkos munkatárs (tmt.): a hálózat „kipróbált tagja”, a legmagasabbra sorolt kategória[5]. Rezidensi feladatot csak titkos munkatárs láthatott el[6].
• Titkos megbízott (tmb.): tőle is meggyőződést vártak, de a titkos munkatársnál hátrébb sorolták, a forrás szerint inkább a „gyengébb személyi kvalitások” miatt[5]. 1972 után a hálózat túlnyomó része ebbe a kategóriába tartozott[1].
• Ügynök (ü.): az, aki terhelő vagy kompromittáló adatok, illetve anyagi érdekeltség alapján vett részt a titkos együttműködésben[5]. Takács Tibor szerint 1972 után az ügynökök „szinte teljesen kikerültek a hálózatból”[1].

A kategória tehát a hivatalos besorolás szerint a beszervezés alapját és az együttműködés jellegét mutatta, nem az illető „hasznosságát”. Arról, hogy ez mennyire felelt meg a valóságnak, a kategória önmagában nem mond semmit.

Ami nem számított hálózatnak

Tény Az állambiztonság a hálózaton kívül is támaszkodott segítőkre. Ezek nem hálózati kategóriák:

• Társadalmi kapcsolat: a korabeli meghatározás szerint felkérésre vagy önként segítő, tájékoztató személy[7]. A katonai elhárítás 1983-as intézkedése szerint a társadalmi kapcsolatnak nem volt „B” és „M” dossziéja, nyilatkozatot nem lehetett tőle venni, és fedőnevet sem használhatott, kivéve, ha korábban hálózati személy volt[6].
• Hivatalos kapcsolat: olyan személy, aki vezetői munkaköre révén segítette a szerveket[7].
• Konspirált (K-) és találkozási (T-) lakás: a K-lakás a BM tulajdonában vagy kezelésében volt[3]. A T-lakásokat a nyilvántartás külön, cím szerint tartotta számon, a lakást biztosító személyt „T”-lakásgazdának nevezték[3][4]. Ezekben a lakásokban zajlottak a találkozók a hálózati személyekkel[8].

Gyakori félreértések

Értelmezés Az „ügynök” köznyelvi gyűjtőnév. A hétköznapi beszédben minden hálózati személyt ügynöknek neveznek, pedig 1972 után az ügynök szűk, kisebbségi kategória volt[1].

Tény A nyilvántartás nem azonos az együttműködéssel. Az ÁBTL szerint az, hogy valakit hálózati személyként „tartottak nyilván”, még nem jelenti, hogy ténylegesen dolgozott[2]. A közzétett adatok között olyanok is szerepelnek, akiket megpróbáltak beszervezni, de nemet mondtak[9].