Fogalomtár

Beszervezés

Az a folyamat, amelynek során az állambiztonság egy kiválasztott személyt titkos együttműködésre vett rá, és hálózati személyként nyilvántartásba vett.

Közzétéve: · 7 forrás

Más néven, írásmódban: beszervezési kísérlet · beszervezési nyilatkozat

A beszervezés alapjai

A BM 1980-as Állambiztonsági értelmező kéziszótára három beszervezési alapot nevezett meg: a „hazafias (eszmei, politikai)”, a „terhelő vagy kompromittáló” és az „anyagi érdekeltség” alapot[1]. A 6-os kartonon „A beszervezés alapja” külön mező volt[2].

Értelmezés Takács Tibor szerint a terhelő adatok alapján végzett beszervezések aránya az 1960-as évek elejétől jelentéktelenné vált[3]. Ez nem jelenti, hogy megszűnt volna a nyomásgyakorlás. Annyit jelent, hogy a hivatalos besorolásban ritkán ezt az alapot tüntették fel. A „hazafias alapon” beszervezett személy is kerülhetett kiszolgáltatott helyzetbe.

A folyamat lépései

A korabeli szabályzatok alapján a beszervezés jellemzően így zajlott:

  1. Jelöltkiválasztás és tanulmányozás. Az 1963-as szabályzat szerint az osztályvezető döntötte el, ki vehet részt a jelölt tanulmányozásában[4]. A katonai elhárítás 1983-as intézkedése a jelölt és közvetlen hozzátartozói ellenőrzését írta elő[5].
  2. „Figyelő” karton. Tervezett vagy elhúzódó beszervezésnél a jelöltről figyelőkartont állítottak ki, egyéves határidővel[2].
  3. Engedélyezés. „A beszervezést csak az arra jogosult vezető engedélyével lehet végrehajtani.”[2] A katonai elhárításnál a jóváhagyás szintje a jelölt beosztásától és párttagságától függött[5].
  4. Nyilatkozat. A beszervezett írásban nyilatkozott a titkos együttműködésről, és a nyilatkozat a B-dossziéba került. Ha a nyilatkozattól eltekintettek, a vezető erről szóló írásos engedélyét kellett lefűzni[2].
  5. Nyilvántartásba vétel. A tiszt kérdőívet töltött ki, a nyilvántartó két 6-os kartont állított ki, és ezeket 72 órán belül a BM Nyilvántartó Központ 1. Osztályához kellett küldeni. Ezután nyitották meg a B- és M-dossziét[2].

A meghiúsult beszervezés is nyomot hagyott

Tény Az 1972-es szabályzat szerint 6-os kartont nemcsak minden beszervezett személyről kellett kitölteni, hanem azokról is, „akiknek beszervezése meghiúsult”[2]. A közzétett adatbázisban ezért olyanok is szerepelnek, akik nemet mondtak[6].

Kizárás a hálózatból

A hálózati személyt a beszervezés jóváhagyására jogosult vezető engedélyével lehetett kizárni. A kizárást követő 72 órán belül a B- és M-dossziét irattárba kellett helyezni[2].

Gyakori félreértések

Tény A beszervezés nem egyenlő a jelentésadással. Az ÁBTL főigazgatója két kartont mutatott be: az egyik beszervezett munkadossziéjába egyetlen bejegyzés sem került, a másik öt kötetnyi dossziét írt tele[7].

Értelmezés A beszervezési alap a tiszt besorolása, nem a beszervezett vallomása. Az, hogy egy kartonon „hazafias alap” szerepel, azt mutatja, hogyan rögzítette az állambiztonság a helyzetet. A tényleges körülményekről, például a félelemről vagy a kényszerről, a karton nem tanúskodik.

Források

  1. Szakirodalom Takács Judit: Az intézményesített homofóbia állambiztonsági alkalmazása az 1960-as évek Magyarországán . Socio.hu, 2018/1 . Megtekintve: 2026. 10. 29.. Az Állambiztonsági értelmező kéziszótár (BM, 1980) meghatározásait idézi.
  2. Levéltár A Magyar Népköztársaság belügyminiszterének 0012. számú parancsa és melléklete: Szabályzat a BM. állambiztonsági szervek hálózatának nyilvántartására . ÁBTL forrásközlés , 1972. 07. 31. (hatályos 1973. 01. 01-től). Megtekintve: 2026. 10. 29..
  3. Szakirodalom Takács Tibor: Hálózat-e a hálózat? Az állambiztonsági ügynökség fogalmáról . tanulmánykötet-fejezet, 157–168. o. (Eszterházy Károly Egyetem publikációs adattára) . Megtekintve: 2026. 10. 29..
  4. Szakirodalom Dobák Imre – Mezei József – Regényi Kund: A konspiráció szempontjainak megjelenése az állambiztonság kapcsolati forrásból származó információgyűjtésének területein . Magyar Rendészet, 2020/2 . Megtekintve: 2026. 10. 29..
  5. Levéltár Intézkedés a hálózatszervezésről, a tömegkapcsolatok felhasználásáról és a „T” helyek létesítéséről (BM III/IV. Csoportfőnökség 8/1983. sz. intézkedése) . ÁBTL forrásközlés , 1983. 10. 10.. Megtekintve: 2026. 10. 29..
  6. Sajtó Zeller Márton: Óvatosságra int az ügynökaktákkal kapcsolatban az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, az ismerősi körében szinte mindenki fog találni hálózati személyt . Lakmusz , 2026. 09. 29.. Megtekintve: 2026. 10. 29..
  7. Sajtó Budai Balázs: „Szinte mindenki talál ismerőst” – nyilvánosságra kerül az ügynökadatbázis, bemutatták az oldalt . Index , 2026. 09. 29.. Megtekintve: 2026. 10. 29..